Szamárlétra

Megint csak Washington a téma, vagyis pontosabban a washingtoni metro. Sajnos Washingtonban nem olyan nagyszerű a metró közlekedés, mint New York-ban, de azért nem rossz, nagyon jól használható, ugyanúgy kártyás módszerrel működik, mint New York-ban, csakhogy!

Csakhogy a metrókártya nagyon rosszul van megcsinálva, ugyanis ha a mobilhoz közel helyezzük el, akkor azonnal letörlődik róla a kártyára feltöltött pénz. De tényleg azonnal. Úgyhogy aki Washingtonban metróval akar utazni, a lehető legmesszebb tegye a metró kártyáját a telefonjától.

Sajnos véletlenül sikerült tesztelnem, és néhány pillanat alatt megszabadultam 5 dollártól...

Néhány órával ezelőtt a washingtoni nemzeti katedrális történetéről és egyik érdekességéről írtam. Ezen bejegyzésemmel is Washingtonban maradunk, csak néhány kilométerrel messzebb megyünk, a georgetowni egyetemig.

Igen, ennek az épületnek is van egy pici érdekessége. Mint ahogy a képen látható, az egyetem főépületének középső tornyán található egy óra, ami elég magasan van. Nos, az egyetem végzős diákjai még nagyon régen kitalálták, hogy az óra nagymutatóját ellopják, és azt egy nagy borítékban a Vatikánnak küldték el. A Vatikán nem tudta mire vélni a csomagot, így a borítékra rányomták, hogy "vissza a feladónak", és visszatért az egyetemre. Az egyik ilyen kaland alkalmával az óramutató megsérült, és rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy többet ne tudják elvinni a mutatót. Ennek ellenére a hagyonmány továbbfolytatódott, és 2005-ben újra sikerült "lelopni" a nagymutatót, és azt elküldeni a Vatikánba, ahonnan újra visszatért az egyetemre.

Néhány kép az egyetem külsejéről és belsejéről a webalbumban. Az egyetemről bővebb információ a Wikipedia oldalán található (angol nyelven).

Ebben az évben augusztusban volt szerencsém az USA-ban tölteni egy hetet. Az idő rövidsége miatt csak két városban voltam, New York-ban hat napot, Washingtonban pedig sajnos csak egy napot. A Washingtonban dolgozó ismerősömék elvittek a washingtoni nemzeti katedrálishoz, amelynek már a mérete is lenyűgözött engem, valamint az is, hogy a katedrálist kizárólag adományból épült, az államnak semmi köze nincs az épület építési költségeihez.

A katedrálisról érdemes tudni, hogy az építése elég hosszú múltra tekint vissza, ugyanis 1791. január 24-én George Washington felkérte Pierre L’Enfant mérnököt, hogy alkossa meg a főváros építészeti tervét. A tervek szerint a mérnök ötlete volt egy hatalmas templom felépítése, ám annak kivitelezésének elkezdéséhez csaknem 100 évet kellett várni. Vagyis pontosabban mondva a pénzgyűjtés elkezdéséhez kellett ilyen sok időt várni.

1893-ban az amerikai Kongresszus megadta az építésre az engedélyt a főváros legszebb helyén, a Szent-Alban hegyen. Az épület alapköve 1907-ben került lefektetésre. A katedrális építése csaknem nyolcvan évig tartott, az építkezést 1990-ben fejezték be.

Ebben a katedrálisban helyezték örök nyugalomra Woodrow Wilson amerikai elnököt, itt tartotta utolsó istentiszteletét Martin Luther King.

Ennyi bevezetés után elérkeztük az épület érdekességéhez:

Az épületen megannyi kiszögellés látható, amelyeknek a végén vízköpők százai vannak. 1980-ban a nyugati tornyokat felújították, és a felújítás alatt a National Geographic World Magazin támogatásával gyerekrajz-pályázatot írtak ki, hogy tervezzenek néhány vízköpőt. A harmadik helyen egy Darth Vader-vízköpő végzett, amelynek modelljét egy bizonyos Jay Hall Carpenter szobrász készítette el, majd kifaragás után a katedrális északnyugati tornyán a mai napig látható a Darth Vader-es vízköpő.

Aki nem hiszi, az járjon utána, hogy igaz-e a történet. De elárulom, hogy igen, a történet IGAZ!

Aki kíváncsi a katedrálisról készített képekre, az látogasson el a Picasa Webalbumomba.